Between the years1810 and 1860

A móri földrengés (1810. január 14.,M=5.4)

A Királyi Helytartótanács utasítja a Pesti Egyetemet a földrengések hatásainak kivizsgálására három professzor vezette bizottságot küld ki:

Fabrici Lajos (1758-1810)
Kitaibel Pál (1757-1817)
Tomcsányi Ádám (1755-1831).

A Királyi Helytartótanács utasítására KITAIBEL és TOMCSÁNYI a nyilvánosság számára könyv alakban elkészítik jelentésük bővített változatát, melyhez két térképet készítenek a megrázott területről, a világ első izoszeiszta térképét.

A következő cikkek születtek ebből az időszakból:

Holéczy M., 1824: A komáromi földindulások,
Tudományos Gyűjtemény, I, 56-61 – a XVIII. századi komáromi események feldolgozása
Kovács S.,1828,1829: A földrengésekről, Tudományos Gyűjtemény, IX, 81-100 and X, 33-60
Nyíry I., 1835: A földrengések tudományos feldolgozása, Tudománytár, VIII, 97-136-
– fizikai megalapozottságú elmélet a földrengések okáról és a hatásterjedés
mechanizmusáról
-Hunfalvy J., 1859: Az 1858. január 15-i földrengésről, A kir. Magy. Természettudományi Társulat évkönyvei IV, 182-220 – az első magyar szeizmológiai céllal létrehozott bizottság részletes jelentése
-Jeitteles L.H., 1860: A földrengések legnevezetesebb kiindulási vagyis középpontjai Magyar- és Erdélyországban (Természettudományi Közlöny, I. 1860) –földrengés térkép és zónák kijelölése