Az 1810 és 1860 közötti időszak

A móri földrengés (1810. január 14.,M=5.4)

A Királyi Helytartótanács utasítja a Pesti Egyetemet a földrengések hatásainak kivizsgálására három professzor vezette bizottságot küld ki:

Fabrici Lajos (1758-1810)
Kitaibel Pál (1757-1817)
Tomcsányi Ádám (1755-1831).

A Királyi Helytartótanács utasítására KITAIBEL és TOMCSÁNYI a nyilvánosság számára könyv alakban elkészítik jelentésük bővített változatát, melyhez két térképet készítenek a megrázott területről, a világ első izoszeiszta térképét.

 A következő cikkek születtek ebből az időszakból:

• Holéczy M., 1824: A komáromi földindulások,
  Tudományos Gyűjtemény, I, 56-61 – a XVIII. századi komáromi események feldolgozása
• Kovács S.,1828,1829: A földrengésekről, Tudományos Gyűjtemény, IX, 81-100 and X, 33-60
  Nyíry I., 1835: A földrengések tudományos feldolgozása, Tudománytár, VIII, 97-136-
  – fizikai megalapozottságú elmélet a földrengések okáról és a hatásterjedés
  mechanizmusáról
• -Hunfalvy J., 1859: Az 1858. január 15-i földrengésről, A kir. Magy. Természettudományi Társulat évkönyvei IV, 182-220 – az első magyar szeizmológiai céllal létrehozott bizottság részletes jelentése
• -Jeitteles L.H., 1860: A földrengések legnevezetesebb kiindulási vagyis középpontjai Magyar- és Erdélyországban (Természettudományi Közlöny, I. 1860) –földrengés térkép és zónák kijelölése

Hunfalvy János (1820-1888)

Az 1858. január 15-i földrengés (Zsolna, M=5.6)

A kir. Magy. Természettudományi Társulat földtudománnyal foglalkozó szakemberekből álló bizottságot küldött ki a jelentős földrengés makroszeizmikus vizsgálatára. A bizottság jelentését Hunfalvy János készítette el.

 A Földrengési Bizottság megalakulása 

A Zágrábban 1880. november 9-én (M= 6.3) történt földrengés hatására a Magyarhoni Földtani Társulat Schafarzik Ferenc kezdeményezésére 1881. november 9-én megalapította a Földrengési Bizottságot. A Bizottság 1905-ig tevékenykedett.

A Bizottság feladatai voltak:

• Az érezhető földrengések makroszeizmikus feldolgozása és makroszeizmikus jelentések készítése a Földtani Társulat kiadványában a FÖLDTANI KÖZLÖNY-ben
•Monográfiákat készítése az erősebb földrengésekről
• A műszeres mérések megkezdése, ezek alapján mikroszeizmikus bulletinek készítése és publikálása 

 Zágrábi földrengés: 1888.01.09 M=6,3

Prudniki Hantken Miksa a z 1880. évi zágrábi földrengést a helyszínen tanulmányozta és megfigyeléseit a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m.k. miniszteriumhoz intézett jelentésében tette közzé. Vizsgálta a Rókus temetőben a földrengés által a síremlékekre gyakorolt hatásnak jelenségeit, továbbá a székesegyházat és a környékén levő épületeket. Térképet készített a területet ér károkról, amit A B és C részekre osztott, azok súlyossága szerint. 2 színezett térképpel és 6 kőnyomatú táblával.

 Hantken Miksa jelentése és izoszeiszta térképe az 1880. november 9-i zágrábi földrengésről

Forrás: Prudniki Hantken Miksa (1881) Zágrábi földrengés. Magyar Földtani Intézet Évkönyve VI. 3