A szeizmológia története a M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben
- 1903-tól a szeizmológia a földrengéskutatás gazdája a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet
- Makro szeizmikus megfigyelések végzése céljából egy 2000 főből álló „külső munkatárs” csapatot szerveznek
- Öt darab Vicentini-Konkoly műszert készítenek,melyek Budapesten, Ó-Gyallán, Zágrábban, Temesvárott és Belgrádban kerültek felállításra. (Konkoly fejlesztése a Vicentini műszeren: esemény esetén megduplázott papír sebesség)
- A makro- és mikroszeizmikus bulletinek rendszeres megjelentetése A földrengéskutatásban résztvevő szakemberek számának jelentős növekedése
- Nagyszámú szeizmológiai szakcikk megjelenése az „IDŐJÁRÁS” –ban Réthly Antal elkészíti a magyar földrengés katalógust (ez 1912- ben 1422 eseményt tartalmazott és 1918-ban készült el. Első publikálására 1952-ben (!) került sor (823 a véglegesen igazoltnak tekinthető földrengés a katalógusban)
Réthly Antal szerkesztésében jelent meg az első évkönyv
A Földrengési Obszervatórium megalakulása (1905)
A Földrengési Obszervatórium alapításáról a Bölcsész Kari ülés jegyzőkönyv részlete (1905. december 7.)
Kövesligethy ny. r. t. előterjesztést tesz, hogy az egyetemi földrajzi intézet kebelében, az intézet igazgatójának hozzájárulásával, egy seismológiai observatorium létesítessék, a melynek vezetésével ő bizatnék meg. Egyúttal kéri, hogy a kar obszervatóriumi felszerelésére a minisztériumtól mintegy 2251 korona és a folyó kiadásokra 625 koronányi összeg engedélyezését kérje. A kar hozzájárul és pártoló felterjesztést tesz.
- A Földrengési Obszervatórium irodái a Földrajzi Intézetben (Sándor utca 8) találtak elhelyezést, a műszereket a Nemzeti Múzeum pincéjében állították fel
- A múzeum pincéjében a megfigyelő állomás kialakításához szükséges összeget egy vállalkozó adományozta
- Az Akadémia 5000 K-t szavazott meg az akkor legmodernebb Wiechert szeizmométer beszerzésére
- Az obszervatórium munkatársai ekkor Pécsi Albert és Jánosi Imre voltak. A műszerek beszabályozását Marczell György végezte.
Nagy kincs az alábbi két fotó, a Magyar Királyi Tudományegyetem korabeli pecsétjéről:
- 1905-ben a mikroszeizmikus szolgálat a megszűnő Földrengési Bizottságtól a Földrengési Obszervatóriumhoz kerül
- 1911-ben a makroszeizmikus adatok gyűjtését átveszi a M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézettől (az adatok gyűjtésé t- Kövesligethy felkérésére- Réthly Antal az Obszervatórium külső tagjaként tovább folytatja egészen 1975-ben bekövetkezett halálái
- 1905-ben a vallás- és közoktatási miniszter egy másik intézményt is alapít a Földrengési Számoló Intézetet. Igazgatója Kövesligethy ajánlására Jordán Károly. Az alapítás célja az Association internationale seismologique (ISA) strassbourgi központjában folyó adatfeldolgozás támogatása. Az ISA központ tudományos munkatársi feladatainak ellátására tanítványát Szirtes Zsigmondot delegálja Kövesligethy.
- 1927-ben a vallás- és közoktatási miniszter rendeletére a két intézet egyesül és az Országos Gyűjteményegyetem intézeti csoportjának része lesz
- Az Obszervatórium 1934-ig nem rendelkezett állandó kinevezett munkatársakkal, Kövesligethy doktorálás előtt álló, vagy frissen doktorált tanítványaira továbbá néhány lelkes egyetemi hallgatóra számíthatott.
A Magyar Földrengési Számláló Intézet és a Földrengési Observatórium pecsétjei láthatók az alábbi fotón:
Adatok Kalocsán, a Haynald Obszervatóriumban folytatott földrengésvizsgálatok történetéből
(forrás: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézetének kiadványa, 1986. 139 old.)
Kétségtelen, hogy a csillagászat és a meteorológiai észlelések mellett a Haynald Obszervatóriumban folytatott megfigyelések közül a földrengésvizsgálat a legkevésbé jelentős. Ezt tükrözi a ránk maradt adatok csekély száma. A megfigyeléseket nem fémjelzik nagy egyéniségek. E téren - az egyéb lehetőségek szinte teljes beszűkülése miatt - talán Angehrn Tivadar tett legtöbbet.
A földrengések vizsgálatának megkezdése Hüninger Adolf nevéhez fűződik. Az ő igazgatása alatt hozták létre a Geodinamicus Intézetet. A műszerek beszerzésével azonban komoly problémák lehettek. Az első földrengésvizsgáló készüléket Olaszországból de Rossitól rendelték 1884-ben (246). A készülék 1140 lírába került, ami akkor 557 Ft-nak felelt meg. A készülék hiányosan érkezett, a hiányzó alkatrészeket - a ránk maradt 1888. márc. 27-i (248), az 1899. május 24-i reklamáló levelek tanúsága szerint - nem is sikerült megszerezni. Az észlelések mégis megindultak, a készüléket először a Convictus pincében helyezik el, az épület azonban a diákok járásától is remeg.
Fényi Gyula látva az észlelések sikertelenségét, azt javasolja, hogy a készüléket adják el Konkoly-Thege Miklósnak. Ő a készülékért 300 Ft-ot fizetne.
A helyzet úgy oldódott meg, hogy Várossy Gyula kalocsai érsek alapítványt tett korszerű földrengésjelző készülék beszerzésére. 1909-ben meg is vásároltak egy Wiechert-féle horizontál szeizmográfot, amely 711 Kr-ba került. Ezt a készüléket is először a Convictus pincéjében állítják fel. Itt is jelentkeznek azonban a régi hibák, így új helyet kell keresni. Várossy Gyula - aki ugyan történetíróként jeleskedik, de a természettudományokra is szívesen áldoz - újabb pénzösszeget ad. Ebből az összegből készíti el Greif József kalocsai építőmester azt az oszlopot, amely három méter mélyen lévő alapra támaszkodik, így a földfelszín rengései a további méréseket nem zavarják. Érdekes, hogy a munka elvégzésére megkötött szerződés egyik pontja előírja, hogy az építőmester csak a keresztény szakszervezethez tartozó munkásokat alkalmazhat. Az építkezés elkészül, az új obszervatóriumot 1910. november 10-től használják.
A földrengésvizsgálathoz szükséges nagy pontosságú időjelet először a Gimnáziumban lévő három ingaóra közül az egyik szolgáltatta, később erre a célra egy, a jénai Zeiss-cégtől vásárolt rádió vevőkészülék szolgált.
A földrengésjelzőt később Angehrn Tivadar igazgatása alatt felújították, mert az már 1917-től kezdve nem működött. Ennek ellenére - eddig ki nem derített ok miatt - mégis azt javasolja 1936-ban, hogy a készüléket adják át az Országos Földrengésjelző Obszervatóriumnak. Ez 1937. január 26-án meg is történik. A készüléket 1940-ben Zichy Gyula érsek költségén ismét felújítják, áprilisban üzembe állítják, majd júliusban két új írószerkezetet készíttetnek hozzá.
Kalocsa földrajzi helyzete szerencsés, földrengések nagyon ritkán fordulnak elő, így az ott végzett észlelés adatai elsősorban a távolabbi környezetben lezajló rengések regisztrálása szempontjából fontos. Kutatásaink során nem sikerült olyan dolgozat nyomára bukkanni, amely az ott végzett földrengésvizsgálatok eredményei alapján készült volna. Az MTA keretében elkezdett földrengésvizsgálatok indulásakor a műszert leszerelték.
