A világháború utáni válságos helyzet

Az Obszervatórium munkatársai:

(Kövesligethy Radó, Jánosi Imre, Szirtes Zsigmond, Réthly Antal Egerváry Jenő , Jordán Károly, Pécsi Albert) eredményeiket rendszeresen publikálták. Sieberg A. 1923-ban megjelent „Geologische, physikalische und angewandte Erdbebenkunde” című könyvében többször és ismételten hivatkozik magyar forrásmunkákra.

Kövesligethy R.: Rapport sur les observations sismologiques faites pendant les années 1913-1919 Á l’Observatoire de Budapest, Budapest,1920

• A magyar szeizmológia szolgálat fejlesztése során 1913-ban rendeltünk a Szent-Pétervári Akadémia fizikai laboratóriumától hat Galicin típusú ingát mechanikus regisztrációval a másodrendű állomások részére. Csak egy pár lett szállítva és összeszerelve a budapesti központi Obszervatóriumban.
•  A történetíró csak augusztus vége (t.i. 1914 augusztus vége) felé tud visszatérni hazájába, a Nemzetközi Szeizmológiai Egyesület Prince Galicin elnöksége alatt Peterhofban rendezett ötödik konferenciája után
• Az obszervatóriumot elhagyottan találja mivel az asszisztensek A Hille et J Szilber valamint a technikus E Külös behívót kaptak a hadseregbe.
• E. Külös szerbiában esett el, A. Hille jelenleg hadifogoly Szibériában és csak Szilber vehette fel újra munkáját 1918 decembere óta
• 1914 augusztusa során a szeizmológai szolgálat teljesen fel lett függesztve. Ezután is voltak rövidebb megszakítások az inga vagy az óra meghibásodásai miatt, melyet nem tudtunk rögtön megoldani a folytonos anyaghiány miatt. Emiatt csak néhány napja üzemel a Galitine szeizmográf.
• Az iroda sorozatosan vett fel alkalmazottakat Kövesligethy fiát (önkéntes 1914 szeptember), E. Hoffmann (1914 szept –1917 szept), E Egerváry (1914 szeptember – 1918 január), K. Lassovszky (1918 szept óta) és M Csengeri (1916 jan óta).

Kritikus helyzet alakult ki: 

• Az állomások nagyobb részét elvesztette 
• Magyarországot a 20-as évek végéig kizárják a nemzetközi együttműködésekből.
• Leromlott gazdasági helyzet
• A Budapesti Földrengési Obszervatórium költségvetése 1925/26 években az 1913/14 évekének mindössze 7%-a lett
• Csak a budapesti Wiechert inga működik. Az állomás és az eszközök kritikus állapotban vannak
• A budapesti állomás nem rendelkezik asszisztensi (tud. mts.) munkaerővel
• Nincs elegendő pénz a megfigyelések folyamatos végzéséhez. A leghosszabb regisztrálási szünet: 1925-ben volt: négy hónap kiesés
• Nincs pénz a makroszeizmikus adatgyűjtésre

Bővebben: A világháború utáni válságos helyzet