A világháború utáni válságos helyzet
Az Obszervatórium munkatársai:
(Kövesligethy Radó, Jánosi Imre, Szirtes Zsigmond, Réthly Antal Egerváry Jenő , Jordán Károly, Pécsi Albert) eredményeiket rendszeresen publikálták. Sieberg A. 1923-ban megjelent „Geologische, physikalische und angewandte Erdbebenkunde” című könyvében többször és ismételten hivatkozik magyar forrásmunkákra.
Kövesligethy R.: Rapport sur les observations sismologiques faites pendant les années 1913-1919 Á l’Observatoire de Budapest, Budapest,1920
- A magyar szeizmológia szolgálat fejlesztése során 1913-ban rendeltünk a Szent-Pétervári Akadémia fizikai laboratóriumától hat Galicin típusú ingát mechanikus regisztrációval a másodrendű állomások részére. Csak egy pár lett szállítva és összeszerelve a budapesti központi Obszervatóriumban.
- A történetíró csak augusztus vége (t.i. 1914 augusztus vége) felé tud visszatérni hazájába, a Nemzetközi Szeizmológiai Egyesület Prince Galicin elnöksége alatt Peterhofban rendezett ötödik konferenciája után
- Az obszervatóriumot elhagyottan találja mivel az asszisztensek A Hille et J Szilber valamint a technikus E Külös behívót kaptak a hadseregbe.
- E. Külös szerbiában esett el, A. Hille jelenleg hadifogoly Szibériában és csak Szilber vehette fel újra munkáját 1918 decembere óta
- 1914 augusztusa során a szeizmológai szolgálat teljesen fel lett függesztve. Ezután is voltak rövidebb megszakítások az inga vagy az óra meghibásodásai miatt, melyet nem tudtunk rögtön megoldani a folytonos anyaghiány miatt. Emiatt csak néhány napja üzemel a Galitine szeizmográf.
- Az iroda sorozatosan vett fel alkalmazottakat Kövesligethy fiát (önkéntes 1914 szeptember), E. Hoffmann (1914 szept –1917 szept), E Egerváry (1914 szeptember – 1918 január), K. Lassovszky (1918 szept óta) és M Csengeri (1916 jan óta).
Kritikus helyzet alakult ki:
- Az állomások nagyobb részét elvesztette
- Magyarországot a 20-as évek végéig kizárják a nemzetközi együttműködésekből.
- Leromlott gazdasági helyzet
- A Budapesti Földrengési Obszervatórium költségvetése 1925/26 években az 1913/14 évekének mindössze 7%-a lett
- Csak a budapesti Wiechert inga működik. Az állomás és az eszközök kritikus állapotban vannak
- A budapesti állomás nem rendelkezik asszisztensi (tud. mts.) munkaerővel
- Nincs elegendő pénz a megfigyelések folyamatos végzéséhez. A leghosszabb regisztrálási szünet: 1925-ben volt: négy hónap kiesés
- Nincs pénz a makroszeizmikus adatgyűjtésre
Kövesligethy meghurcoltatása
- 1919 szeptembere és 1924 szeptembere között nem oktathat az Egyetemen ( A Magyar Földrajzi Társaság mellé áll 1924 májusában)
- 1920 és 1932 (nyugdíjazásának éve) csak öt tanítványa szerezhetett doktorátust, akik közül csak egy volt szeizmológus. A fejlődés folytonossága megszakadt.
„A háborút követő nehézségeket figyelembe véve, 1928-ban sikerült először megszerezni a szükséges összeget a Wiehert inga tisztítására és szerelésére.
A müszert június 1-én szedtük szét, a szerelése október 2-ig tartott. Ennek következtében egy 16 hónapos megszakítás van a rögzítésekben.”
„A régi magyar Szeizmológiai komisszió által összegyüjtött anyagokat az 1882-1895 évekről Réthly A., az obszervatórium történetírója, dolgozta fel. Ezen adatok egy része
1915-ben lett publikálva (Magyarországon észlelt földrengések 1882-1892 között). A hátralevö rész (1882-1892 évek beszámolói) jelenleg kiadás alatt vannak”
(Kövesligethy 1929)
Költözések:
| Az Obszervatórium irodái 1905-1911 Sándor utca 8. 1911-1934 Múzeum körút 6. 1934-1937 Semmelweis utca 2 1937-1945 Deák Ferenc utca 12. 1945-1957 Kanizsai utca 26. 1957-1963 Damjanich utca 28/b. 1963- Meredek utca 18. |
 |
 |
 |
 |
a |
 |
 |
|
Az Obszervatórium befogadó szervezetei:
Királyi Magyar Tudomány Egyetem Földrajzi Intézet (1905-1911)
Királyi Magyar Tudomány Egyetem Kozmográfiai Tanszék(1911-1913)
Királyi Magyar Tudomány Egyetem Kozmográfiai és Geofizikai Tanszék(1911-1927)
Országos Magyar Gyűjteményegyetem (1927-1935)
Pázmány Péter Tudományegyetem (1935-1948)
Kormány (1948-1952)
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (1952-1963)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék (1963-1971)
MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (1971-2012)
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet (2012-
Az Obszervatórium hivatalos nevei:
Földrengési Observatórium (1905-1927)
Budapesti Szeizmológiai Obszervatórium (1927-1937)
Országos Földrengési Observatórium (1937-1942)
Országos Földrengés Vizsgáló Intézet (1942-1971)
Szeizmológiai Osztály (1971-1998)
Szeizmológiai Főosztály (1998-2012)
Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (2012-
