Az első nemzetközi szerveződés
A szeizmológia nemzetközi szerveződésének kezdete
A földrengéskutatás nemzetközivé válása más tudományterületekhez hasonlítva késett.
A földrengéskutatás fejlődése során az a felismerés, hogy a földrengések nem helyi jelenségek, hanem hatásuk a Föld egészét érintik, a XIX. század végére szükségessé tette egy nemzetközi szeizmológiai szervezet létrehozását. A szeizmológia nemzetközi szerveződése földrajzi nagygyűlésekhez kötődött.
VI. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus, London, 1895
1895-ben a londoni VI. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus Ernst von Rebeur-Paschawitz javaslatára egy egységes műszerekkel felszerelt nemzetközi földrengés megfigyelő hálózat és egy központi iroda létrehozását támogatta. A legtöbb európai országban két évtizeden belül megindult a szeizmográfok felállítása.
VII. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus, Berlin, 1899
A következő VII. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Berlinben (1899) Georg C. K. Gerland javaslatára létrehozták a Nemzetközi Földrengéskutatási Állandó Bizottságot (magyar tagja Schafarzik Ferenc (1854-1927) a Magyar Földrengési Bizottság Elnöke). Ez az állandó bizottság volt a szeizmológia első nemzetközi szervezete, amelynek legfontosabb feladata az első Nemzetközi Szeizmológiai Konferencia megszervezése volt. Gerland javaslatára létrehozzák a Nemzetközi Földrengéskutatási Állandó Bizottságot (magyar tagja Schafarzik Ferenc (1854-1927) a Magyar Földrengési Bizottság Elnöke)
Nemzetközi Szeizmológiai Konferencia, Strasbourg, 1901. április 11.-13.
A Konferencián elismeréssel fogadták Schafarzik Ferencnek, a Magyar Földrengési bizottság elnökének a beszámolóját a magyarországi földrengés kutatás eredményeiről. Schafarzik Ferenc bemutatta a magyar földrengési bizottság munkájának eredményeit, az 1882-óta készült és mintaszeren feldolgozott makroszeizmikus megfigyelések katalógusát. Az értekezlet elnöke, Gerland beszédében külön kiemelte a magyarok nagy érdemét, amennyiben a földrengések tudományos megfigyelését már 1882-ben megkezdték, és Magyarországon alakult meg az első ilyen bizottság. Ez az elismerés kizárólag Schafarzik Ferenc személyének szólt. Ez volt az oka annak, hogy Kövesligethy Radót, a budapesti tudományegyetem tanárát beválasztották a Friedrich Robert Helmert vezette hattagú nemzetközi állandó bizottságba.
|
Ernst von Rebeur-Paschwitz Georg C. K. Gerland |
A Konferencia ajánlására megalakult a strasbourgi egyetemen már működő ‘Hauptstation für Erdbebenforschung’ mellett a szeizmológia első, bár ideiglenes szervezete a Központi Iroda, ahova a résztvevők földrengés megfigyelési adataikat megkülditék. A résztvevők elképzelése egy tudományos testületi alapon álló szövetség létrehozása volt, de a japán és az orosz résztvevők ajánlására egy a kormányok által létrehozott és felügyelete alatt működő szervezet létrehozásában állapodott meg a Kongresszus és felkérte a német kormányt a szükséges lépések megtételére.
A kép közepén balról Kövesligethy Radó, jobbról Schafrazik Ferenc látható. A konferencián Konkoly Thege Miklós is ott volt (a képen nincs jelen).
A magyarországi Földtani Társulat ülésén, Schafarzik kongresszusi beszámolója után Pethó Gyula meleg szavakkal fejezte ki a Társulat elismerését Schafarzik Ferenccel szemben mondván: „Első eset ez, midőn egy keletkező új tudományszak bölcsőjét magyar földön is ringatják.” A magyar bizottság egyszerre az adatok és feldolgozott eredmények egész sorozatával állt elő és vívott ki magának elismerést Európa nagy nemzeteinek tudós gyülekezetében.
II. Nemzetközi Szeizmológiai Konferencia, Strasbourg, 1903. július 24-28.
A 1903. 03. 13-i minisztertanácsi ülés 22. pontja alapján dr. Kövesligethy Radó vett részt a strasbourgi találkozón.
|
A vallás- és közoktatásügyi minister úr előterjesztésére „A ministertanács jóváhagyja, hogy …..a földrengések megfigyelése körüli eljárás szabályozása czéljából a folyó év nyarán Strassburgban tartandó II-ik nemzetközi értekezletre a magyar kormány részéről dr. Kövesligethy Radó budapesti egyetemi nyilvános rendes tanár küldessék ki.” |
A kongresszuson 19 állam képviseltette magát (magyar részről Kövesligethy Radó). Sok érdeklődő is jelen volt, pl. Réthly Antal is. A kongresszus legfontosabb feladata a szerveződő Nemzetközi Szeizmológiai Asszociáció alapszabály tervezet elkészítése volt. A Kongresszus csatlakozó szakmai program első ülésének témája: „Nem földrengés-lökésektől okozott mozgások; a földkéreg egyes rögeinek mint egésznek mozgásai; egyes részek lassú mozgásai”. Az ülésen Kövesligethy felolvasta Eötvös Loránd levelét, melyben az ingamérések szeizmológiai felhasználhatóságára hívja fel a figyelmet:
|
„Mi hasznát vehetné a seismológia az én gravitációs megfigyelési módszereimnek? …Mennél tovább gondolkozom ezen, annál inkább látom, hogy igen nagyot. Mert ha a czél a földkéregben előálló változások ….megfigyelése, akkor az első dolog mégis csak lehetőleg behatolni eme kéreg jelen állapotának rejtélyeibe” – írja Eötvös a Kongresszushoz intézett példákkal illusztrált ismertetőjében. |
Az első világháború előtt létező tekintélyes nemzetközi tudományos szervezet, az Akadémiák Szövetségének bizottsági ülése elfogadta a Nemzetközi Szeizmológiai Asszociáció létrehozását (Frankfurt am Main, 1904. október 10-11.). Kövesligethy Radó e szervezet első főtitkáraként munkálkodott az egész Földre kiterjedő földrengési együttműködés megszervezésén.
 |
1904.05.03-i minisztertanácsi ülés 34. pontja: A vallás- és közoktatásügyi minister úr a ministertanács hozzájárulását kéri ahhoz, hogy Magyarországnak a „földrengéskutató nemzetközi szövetkezetbe” oly módon való belépését bejelenthesse, hogy Magyarország államjogi suverenitása ezen szövetkezetben minden más államtól teljesen függetlenül érvényesüljön; továbbá, hogy ezen szövetkezet „Állandó Bizottságába” tagul Magyarország részéről dr. Kövesligethy Radó budapesti tudomány-egyetemi rendes tanárt kiküldhesse s a belépés évi 1600 márkás díját tárczája terhére elvállalhassa. A ministertanács hozzájárulását megadta. |
1904.05.03-i minisztertanácsi ülés 34. pontja
