Tudományos eredmények: kecskeméti földrengés M=5,6 1911
Kecskeméten 1911-ben kipattant földrengést követő tanulmányok:
A kecskeméti földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve a rengést akár katasztrofálisnak is tekinthetjük. Hatalmas anyagi károkat okozott és évtizedekre visszavetette Kecskemét város fejlődését. Bécstől Temesvárig jelezték a szeizmográfok a kecskeméti földrengést, nevezetesen: Kalocsa, Szeged, Ungvár, Bécs, Budapest, Temesvár, Ógyalla, Zágráb állomásai. A rengés után közvetlenül néhány kutató (Ballenegger Róbert geológus (Magyar Állami Földtani Intézet), Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár, Réthly Antal az ógyallai obszervatórium munkatársa, meteorológus) a helyszínre látogatott, és a keletkezett károkról fényképfelvételekkel illusztrált részletes leírást adott. Eötvös Lóránd geofizikus pedig gravitációs és mágneses anomália méréseket végzett Kecskemét térségében. A kutatásaik során összegyűjtött anyag kiemelkedően fontos forrása volt a későbbi értékeléseknek.
1950-es évektől megtörtént a kecskeméti földrengés újraértékelése az egy generációval későbbi kutatók Csomor & Kiss (1958) által, majd jó 20 év múlva ismét átértékelték az MTA Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a kecskeméti 1911-es rengést pl: Csomor (1978) Szeidovitz (1984); Szeidovitz & Bus (1993); Zsíros (2009). Mónus Péter (2015) munkájában pedig a legújabb intenzitás adatokat feldolgozó módszerrel értékelte újra kecskeméti M=5,6 földrengést. De ezek alapja minden esetben a korabeli beszámolók és fényképek és kérdőívek alapján történt.
Földrengésjelző állomások elhelyezkedése, ahonnan Réthly Antal a szeizmogramok alapján beérkezési adatokat kapott a kecskeméti M=5,6 rengésről.
Eötvös Lóránd nehézségi erőtér- és mágneses anomália térképe 3 kecskeméti rengés izoszeiszta vonalaival. Az 1911. július 8-i epicentrum helyét C pont jelöli (Réthly után)
Szeizmogramok: TIM-Temesvár, HRB-Ó-gyalla, ZAG-Zágráb
